Újabb magyar úszó keveredett doppingügybe
Egyelőre nem lehet tudni, kiről van szó.
Az olimpiai bronzérmes úszót a magyar szakemberekből álló bizottság elmarasztalta a biológiai útlevelében látható eltérések miatt, ő azonban fellebbezett. Az ügy a nemzetközi Sportdöntőbíróság előtt van, amelynek döntése már jogerős lesz.
A Rio de Janeiróban olimpiai bronzérmes úszó tavaly tavasszal maga állt elő azzal, hogy doppingvétséggel vádolják, a hazai elmarasztaló ítélet után fellebbezett a CAS-nál.
A Magyar Antidopping Csoport vezetője szerint Kun Annát el fogják tiltani. Csak azt reméli, nem olyan hosszú időre, hogy kettétörjön a karrierje.
A világranglistán negyedik Kun Annát egy éven belül háromszor nem találták az általa megadott helyszínen a doppingellenőrök. A párbajtőröző állítja, hogy nem élt tiltott szerrel, adminisztrációs hiba történt.
A többszörös visszaeső Horváth Bence 2031 októberéig nem versenyezhet.
Megtörte a hároméves kora óta úszó Ilyés Laura karrierjét a biológiai útlevelében talált eltérések miatt megfogalmazott doppingvád. A sportoló nyolc hónapig nem edzhetett, így kétségessé vált, hogy valaha teljesülhet-e a gyerekkori álma, olimpikon válhat-e belőle. Az ügyében eljáró szakértők beszéltek arról, hogyan sikerült elérniük, hogy felmentsék, hogy lekerüljön róla „a skarlát betű”.
Az úszó édesanyja azt írta: nem céljuk botrányt okozni, csak tiszta és átlátható eljárást szeretnének az ügyben, „mindenféle kamukázás nélkül”.
Ha a magyarázat, a benyújtott bizonyítékok, az orvosi védekezés világos, egyértelmű és jól dokumentált, akkor a WADA szakértői elfogadják. Az úszó esetében azonban masszívan fenntartották a véleményüket – mondta a Magyar Antidopping Csoport vezetője.
A biológiai útlevelük adatai miatt vetült rájuk a gyanú.
A nemzetközi Sportdöntőbíróság határozata értelmében a műkorcsolyázó Kamila Valijeva azután is folytathatta szereplését a pekingi téli olimpián, hogy kiderült: tiltott szerre bukkantak egy doppingmintájában. Az ügy bonyolult, és nem csak amiatt, hogy a versenyző csupán 15 éves.
Példátlan események követik egymást a hazai sportlövészeknél. Előbb a márciusi sportlövő-világkupán Újdelhiben a magyar férfi válogatott két tagja nem állt ki az egyik versenyszám döntőjére, mert harmadik társuk fegyvere szerintük szabálytalan volt. Az elmúlt napok pedig olyan, újabb fordulatot hoztak az ügyben, amely miatt az a magyar sportélet egyik legnagyobb botrányává fajulhat.
A Magyar Antidopping Csoport vezetője szerint nem kiugróan magas a szám, a használt szerek széles skáláján azonban el kell gondolkozni.
A súlyemelő tavaly, nem sokkal a világbajnokság előtt bukott le.
Nem talált kivetnivalót a doppingellenőrzéseket végző Magyar Antidopping Csoport munkájában a Richard McLaren kanadai jogászprofesszor által vezetett nyomozócsoport. E testület jelentése szól arról, hogy Aján Tamás elnök zsarnoki módon irányította a Nemzetközi Súlyemelő-szövetséget.
A Magyar Antidopping Csoport vezetője szerint semmi sem igaz abból, ami rájuk vonatkozóan elhangzik az Aján Tamás bukását előidéző dokumentumfilmben.
Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség elnöke nem mond le, de nem is indul a jövő évi tisztújításon.
Ezek közül 1100-at az olimpiai sportágakban szereplő sportolókon végeznek el.
Az orosz sportolóknak az államilag támogatott doppingolás miatt immár évek óta ez a sors jut. A kérdés a magyar sportolókkal kapcsolatban azért merül fel, mert az ARD német tévé hatalmas botrányt robbantott ki az Aján Tamás vezette Nemzetközi Súlyemelő-szövetség ügyeit vizsgálva.
Nagyon súlyos állításokat fogalmazott meg az ARD oknyomozó újságírói által készített dokumentumfilm a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség magyar elnökéről, Aján Tamásról, illetve a Magyar Antidopping Csoportról. A filmben korrupcióról, titkos bankszámlákról, meghamisított doppingtesztekről beszélnek. A filmet egyelőre csak Németországban lehet legálisan megnézni. A téma fontossága miatt a film teljes leiratát közöljük.